č.1.
Roku pána 1647 30. decembra sme my, bratia z rodu Péchy, spravili toto nariadenie, pretoe cítime veža neporiadku a problémov v rámci tejto dediny.
Po prvé: Keďe uvedené skutočnosti nie sú len v záujme nebohého v Bohu, ale aj len v naom a aj v národnom záujme. Pavol Péchy a vdova po nebohom Jánovi Péchy,
v tomto čase pani Sára Berzewiczy, 13. decembra v roku 1639 sme sa poradili a toto rozhodnutie, ktoré sme urobili, viedlo k vzájomnej dohode, ktorá sa týkala časti Hrabuanka,
čo sa týka samotných zemských pánov platí predvolanie podža zákona č.100 výnimkou nie sú ani krčmy, pre ktoré platí vyvarova sa poruenia nariadenia pod hrozbou trestu
zákona č. 12
(Pozn.: Zločincov súdili podža platných uhorských zákonov a tie rakúskeho trestného poriadku, ktorý
zaviedol Ferdinand III. V 40. rokoch 17. storočia v rakúskych krajinách a neskôr ho prebralo aj uhorské právo.
V zákonníku boli odporúčania, ako by sa mali zločiny tresta, no aj tak bolo rozhodovanie často subjektívne a nie automatické.), podža ktorého by nemala by
zadarmo pre žudí akékožvek zaobstaranie jatočného mäsa a úrody v celej krajine okrem Jakubovian (skôr ale Jakubova voža?), zabíjačka (pretoe tam nie je bravčové mäso),
ale závisí to od zemských pánov a od vlastných potrieb dediny, ktorá si to vyaduje, ale takto alebo tajne alebo samozrejme by predal a vyhýbal sa tomu, kto by sa tomuto
vzoprel vyadujeme navye dohodnú pokutu sto zlatých, tak ako je presne napísané a určené bez výnimky, tak ako aj určia zemskí pani a dúfajúc,
e si tak uvedomia toto nariadenie a dohodnuté obmedzenia , ktoré sú vydané naou kanceláriou pod hrozbou pokuty len zjednoduujú domáce dovolanie,
a preto bez milosrdenstva sa ustanovuje takáto pokuta sto zlatých pre miestne časti, z ktorých 3/4 sa má odovzda svätému kostolu,
súčasne spolu s prísahou sluby. Podobne toto určujeme aj krčmárom, ak si zvolia cestu ís proti tomuto nariadeniu, aby im podobne bola naloená pokuta
trinás zlatých, ktorú musia vyplati rovnakým spôsobom.
Konané a vytvorené aj v mene a na mieste môjho brata podža rodného príkladu a ako vstúpenca svätého kostola, pre potrebu nasledovníka predpísaného poctou.
2. Ak sú tu žudia okolo nás a naich krčiem alebo niekto z cudzej dediny by mal úmysel by opitý, vtedy v porovnaní s pravdou,
musia bratia urobi poriadok a potresta ich, take konečná suma je jeden zlatý na mieste a tožko kožko je v tomto prípade potrebné má poslúi vak ná menovaný sluha
č.2
účtova poplatok jeden zlatý. Okrem toho, ak niekto niekam cestoval, je to bez ujmy ak nepije, ale ak pijú tak, e sú opití, zostane tak ako je napísane
na vrchu, ak chce niekto vo svojej chorobe pi v obci Hrabuanku, mal by by rozumný od smädu, ale ak niekto bol by opitý, mohol by zosta na vymáhaní pokuty.
Prikázali sme preto, aby ich potrestal Andrej Péchy, ktorému dáme plnú moc, aby sme boli spravodliví pre nás vetkých, a tak uskutočnili spomínanú spravodlivos a
ustanovi tak poriadok a chceme si vzia nejaký prísžub v ramci zlatých, a tak nikomu nemôu vzia dobytok, mali by ste by slobodní a nemali by ste nepoloi
zlatý, z ktorého by sa 3/4 mala da a prispôsobi potrebám kostola . A ak sa jeden z jeho muov postaví proti a nedovolí im, aby to vykonali zemskí páni, patrí tato úloha
rozhodnú v tejto veci do rúk u nami spomínaného človeka Andreja Péchy, takto Andrej Péchy bude od neho pýta dvojnásobok.
3. Čo sa týka lesa ubezpečili sme sa, e vetky druhy zákazov majú byt ustanovené pod trestom zákona č. 12.
Len čo sa poruia a zemskí páni by nali niekoho v jeho zakázanom lese, nech je chytený a nevydaný skôr ako zaplatí dvanás zlatých, ako je ustanovené, a ak to
nestojí za zmienku len na základe prevedenia tohto zemského pána a dvanás zlatých je stanovená pokuta ak ide o drevo z lesa na obchodne účely,
a ak by to sudcovia obce nemohli alebo nechceli urobi, tak zemsky pán musí z tohto lesa odsúdeného vzia pred uvedeného sudcu,
aby bol schopný uveri v sluobnú kanceláriu pod prísahou a dvanás zlatých zaplati, keďe bol v lese, kde nebol vítaný,
sú to zlodeji, ktorí kradnú dubové drevo a ak sú usvedčení, táto pokuta sa zdvojnásobí zdá, ak sa niečo neobjaví musí v tomto prípade vyplati túto
dvojitú pokutu v hodnote dvadsatyri zlatých, okrem predpísanej metódy:
ak to tak prekladá v opačnom prípade ma zaplati iba 12 zlatých.
č.3
4: V lesoch vežkého hradu? (mono ide o vá hrad) je vynáanie desiatich, barónskych stromov, lesov a revírov zakázané lovi a odnies si baanta prísluníkom zo
sedliackeho žudu zakázané pod trestom zákonu č. 1. tak často ako je nevyhnutné , či u to niekto vyuije na obchod a posúva tak uvedené ďalej, bude vybraná pokuta pričom,
3/4 ako čas je len pre potrebu kostola, aj v tomto prípade sa vak môe stá výnimka a tou je, e ak niekto potrebuje strom na stavbu úprimne,
ak sa bude snai tento strom preda za peniaze, vezme si za svoju ostraitos a svoju vynaliezavos dvanás zlatých, v opačnom prípade spomínanú čas prevezme
Andrej Péchy pre nevyhnutnos kostola.
5. Z rybárskych vôd sme predviedli, e vody, kde sa nachádzajú pstruhy sú vzácne, preto tieto menované vody so vzácnymi rybami sú pre jednoduchý žud
zakázané ako je dane pod hrozbou trestu v rámci zákona č.1., ako majetok pána Gapara Péchy, a jeho potomkom,
ak ide o kráde práve túto vybranú pokutu, teda jeho 3/4 zoberie pre potreby kostola. Pokiaž by ilo o povolenie od spomínaného pána,
v tomto prípade nemôeme nič poveda, ale v noci to môe by tak dlho, ako to len pôjde, ale ak ide o lov rýb a ak je lovenie rýb bez najímania,
zvyných dvanás forintov u pána zostane, a určené tak ako bolo ustanovene hore uvedeným spôsobom, ak je potrebné a nastala nejaká nepríjemnos alebo prekáka,
alebo krst alebo pohreb, alebo ak je potrebná podobná skutočnos, opä platí, e keby nastali pochybnosti hlavne čo sa týka rybárčenia hlavne od
sviatku svätého Michala (29.9), kedy sa nemajú chyta pstruhy kvôli ich rozirovaniu, aj v tomto prípade ide o svedkov pri
opätovnom vypočúvaní by musel dotyčný zaplati dvojnásobok Gaparovi Péchy podža uvedeného zákona.
č.4
Kadý rok sa snaíme o väčie mnostvo rýb v uvedenej oblasti, ktoré sú chránené zákonom a sú určené na predaj v meste alebo niekde v cudzine
bez prítomnosti týchto zemských pánov by ale nesplnili svoju úlohu, take podža zákona č.2. nech spomínaný Gapar Péchy u hore napísaným a spomínaným
spôsobom môe vzia do svojich rúk spravodlivos a na základe toho, môe bez obáv vykona spravodlivos.
6. Pretoe to bola vežmi vožná starostlivos o kostol, postarali sme sa o to, aby ju ná starí brat obstaral, ak by sa nedalo, tak tuto úlohu prijíma mladí brat
a vo vetkých ohžadoch rozumie uvedeným skutočnostiam, vynakladá usilovnú starostlivos o orbu a opateru kostola, o sejbu, o prikrytie sena z lúk a
o svojho pána podža vetkých bených potrieb kostola.
7. Pretoe sú tak vežmi opití a bezboní, takto sa stavajú nad Boha, musia byt takto ochránení pred sebou samými, presne takým spôsobom ako sme uviedli, take v takej
miere ako je uvedené a samozrejme nevyhnutné, sa majú ustanovené nariadenia v tejto dedine repektova. Ak by sa predsa len stalo, e by sa tu objavili sudcovia z dediny,
ktorí by sa obohacovali a nechceli prida na potrebu kostola a nehžadeli by tak na potreby kostola, tento uvedený zámer sudcov by tak zanedbával svoju úlohu,
bol by som v tomto prípade nerád, preto aj v tomto prípade ak ide o potreby kostola tie sú prvoradé a aj v tomto prípade sa o uskutočnenie náho rozhodnutia rozhoduje ná ctený brat.
8. Pretoe ako predpovedám miestny farár bude riei takto veža sporov a taktie veža sporov často sa im nijako nepáči,
vetko sa v tomto prípade získava podža poradia.
č.5
Inými slovami, podža toho, ktorí pijú a slúia cirkvi, sú hodní usilovnosti a slúia chovancom a pánom v prípade potreby, ak sudcovia nebudú kona, môe tak
učini môj starí brat , aby ich potrestal ako uzná na vhodné.
9. Dali sme jasne najavo, e nikto z dedinských krčmárov nie je verejný, nikto nebude predáva víno, ani prasa, ani nič, ani víno, ani nápoj nijakého druhu pod hrozbou trestu.
Ak môj starí brat vidí, e uvedené skutočnosti pretrvávajú bez rozdielu toho, kto hreí, okrem toho, e čas ide pre potreby kostola, ak chce človek na ceste
prespa alebo pi, mal by mu by daný, ale nie pretoe ak sa má da napi, človek môe zosta tak ako je potrebne a nevyhnutne, a ak sa hnusí neuloi túto pokutu,
potom sa rozhodne počas celého rieenia v príručnej listine, pili,
ak sa tie zanedbávajú sú určené skutočnosti, v tomto prípade môete necha osem forintov, v opačnom prípade sa môe môj brat obráti na kostol.
Ak ide o krčmára, ktorý by mal v hostinci cudzinca, ktorý si doniesol so sebou prasa a víno v tomto prípade sa ho to netýka a v tomto prípade dávame vám slobodu.
Prenajímatež by nemal ma dovolené jes cudzie oípané, take dedina by to nemala v osobe krčmára povoli. A on sám by nemal da pi, pretoe nočné opilstvo v naich
dedinách páchajú vežkí zlodeji a s tým sú spojene smilstvá a veža zverstiev, take sme skončili s rozhodnutím,
č.6
e nikto z krčmárov nesmie po deviatej hodine dát nikomu pi, inak dostane uvedená krčma pokutu pod trestom podla zákona č.12. O tejto hodine sa zvon v kostole zakrýva,
hlavne tu v Novej Vsi by sa nikto neopováil toto nariadenie porui pod trestom pokuty č.4 vetko je okrem toho v rukách pána,
ktorý zabezpečuje u vyberanie pokuty a posúdenie uvedeného skutku a nakoniec je vec vráti sa okamite domov.
Spomínaný poriadok dediny cituje uznaný vykonávatež starí brat alebo tým, e sa vyaduje, aby jeho pán bol sluhom naej veci alebo, ak by sa niekto
postavil proti tomuto rozkazu, ma vybra pokutu 4 forinty počas tretieho dňa s príručkou pre starieho brata a ak by sa podla brata
previnil, mohol by to potresta domácky, urobil by v oboch prípadoch ako je prekladané ako potreba pre kostol, a kto sa protiví tomuto rozhodnutiu, môe to urobi,
ale s následkami. Urobili sme tak na ochranu hodnôt obyvatežov práve o deviatej, aby sa hneď dostali z krčmy domov a nedolo k incidentom a verejnej hanbe.
Krčma alebo jej krčmár by tak nemal s tým nič spoločné, mohol by by slobodne zbavený vetkého, keby ale nie je tam nikto, kto by tam mohol by opatrný, iba niekto,
kto je krčmárom alebo po celej dedine keďe nemá nič spoločné so správou a udriavaním , môe teda urobi naprotiveň a zaplati nakoniec tyri forinty, ktoré by vybral nás
starí brat ako legitímny vykonávatež a uloil tak čas pre potreby cirkvi, a ktokožvek by odporoval da kostolu, môe mu byt vykonaná náprava na základe predpísaného nariadenia .
Take ako je zrozumitežné keď sa zazvoní ma sa presta pi v jeho dome po zvonení, skutočnos, e by sa tam zdrovali,
môe im byt určené, aby zaplatili dvanás forintov, opä je vykonávatežom môj starí brat,
majitež je vinný, vezmite ho iba so sudcami dediny a nenechajte ho odís, pretoe ak dvanás forintov nepoloí tak často ako je potrebné je tak
udelený pôitok alebo skutok, a ak je taký neoblomný, môe mu ná brat uloi dvojnásobnú pokutu, pretoe nechcel ís domov.
č.7
Po tom, čo sedel dotyčný v opitosti, pil stále aj po zvonení, ak je postavený proti mne, môe podobne ná starí brat uloi pokutu dvanás forintov dvakrát, aby ich napravil.
Ale ak potrebujú, môu urobi tak mimochodom, ak vypijú z cudzieho miesta, mali by by schopní prís domov v určenom čase čo je pri moci, nezostáva v platnosti,
ak zemskí páni by nenali iaden zakázané mäso, tak by malo by dovolené jest a pi z cudzieho miesta, ale tak tu nie je iadny dôvod na pokutu podla č. 12.
10. Medzi naimi žuďmi sme podali alobu, e nikto pred časom sa plánu naej dediny sa nestalo pod pokutou pod číslom 12.
Je tu dedinský sudca, pred ktorým má by zákon, bez milosrdenstva odpustenia v dedine, v ktorej je určená tretia čas pokuty,
a je aj tvrtá čas, ktorá bude zadaná a nikto z hospodárov neutrpí stratu cti svojich synov, ale ktokožvek slúi dedine, tie ije podža zákona, bude obdarení a
na druhej strane komu sa nepáči zákon dediny, môe dedinu opusti.
11. Urobili sme to kvôli záhradám, pretoe tu v Novej vsi je to väčinou nefunkčný stav alebo e hlavne pozdĺ záhrady kadého
farmára dobre pod hrozbou pokuty č.12, čo zverejňujeme, ovplyvňuje to prenajímateža, aby ho záhrad koval, aby v ňom neboli diery,
stagnácia ani nemalo by na nej by plevu, okrem plodín, ktoré bývali a zostávajú na svojom mieste, ale aby nebol dobytok stratený na lúkach
môeme tie uloi pokutu v osobe náho starieho brata, ktorý uvedene vyberá bez milosrdenstva, a tak sa starostlivo
stará o majetok dediny a kadý rok na východe dediny sa takto vyhne tomu, aby nebola
záhrada pinavá, budú označení naim starím bratom a ten, kto hreí proti tomu, bude slúi pre potrebu kostola .
č.8
12. Pretoe medzi atvami a lúkami, s koňmi, s vôžami a s jeho prvou časou aby sme dobytku
vežmi ublíili, take sme sa uistili, e to pre nikoho nie je zákonné medzi sejbou a
zakázanými lúkami sa nesmie liapa dobytok ani od zemského pána, ani od sedliaka, pod2a
hrozby trestu pod č.1 v ramci sudcov oblasti, ktorí sa starajú, najmä v časti kostola a nech hore popísané tresty sa vykonajú, kto je tam zhromadený len alebo vskutku,
a otočia to, kam chcú, ale nikto z láskavosti. Dobytok gazdov, ak sa tam nájde, je sluhom zachovalé, nech dokončia ako je napísané vyie, a ak tam nie je,
len a vskutku , take pán sluobníka je o ňom právom spravodlivý na forinty, za čo je svätá cirkev pokutovaná ako sluha, viem, e zatiaž,
čo kozy spôsobujú vežké kody v lesoch aj v ovocných sadoch zvykli robi, take ste s tým skončili,
najmä tu na dedine rožníkom by nemalo by dovolené chova kozy pod ustanovením náho brata,
ak by kozu nedal, môete to urobi slobodne musí to by vedené starím bratom a musí by zaplatená cena kostolu.
13. Zatiaž, čo v Pradke? boli zvyknutí na akosti, ktoré sa stali, take ste sa ubezpečili, e nikto z nich nedáva ubytovanie a ak si ponecháva úitok vo svojom
domove bude odsúdený pod trestom č. 12 a dievča by malo by predvolané na súd pod číslom 1. Smerom na miesto, ak by niekto zistil a je si istý, e by priniesli viac
k uvedeným veciam tak dostanú jeden forint pre vetkých tak ako je potrebné a nevyhnutné a pre hospodárov ide o pokutu 12 zlatých bez milosrdenstva,
legitímnym vykonávatežom je nás starí brat, aby dotyčný zaplatil pokutu za potrebu kostola, kdee, ak v naej dedine je niečo nečisté, neposluné alebo
kurva?
(Pozn. kurva: to je zvyčajne meno dedinských ien, ktoré praktizujú viac-menej
intitucionalizovanú prostitúciu. Potom v kadej dedine ila osamelá ena (vdova, ktorej manel bol dlho preč, napr. kvôli vojenskej slube),
ktorá zvyčajne prijímala dedinských mládencov, enatých muov, často vlastníkov pôdy. Spravidla to nebol jediný zdroj obivy.
V krčmách miest s trhovým právom, ako aj na hraniciach obcí, tzv. v krčmách, bolo bené, e slúka alebo dievčatá
najaté peciálne na tento účel pôsobili ako kurvy. Krčmové dievky boli väčinou eny so zlým osudom; často vystupovali
ako obráčky. - Lajos Kiss: ivot chudobnej eny (Bp., 1941) Take by som z toho spravil rozruch, bol by natvaný, rád by som,
alebo ak by tak vyslal sluhov, aby sa vetky veci v dedine ustanovili pre spravodlivos dedinského sudcu na základe usilovnosti, starostlivosti a útechy,
ktorí sa snaia o očistenie tejto dediny a ich obyvatežov, aby vykonal žútos nad hriechmi a ustanovil spravodlivos.
Boli tak zodpovední za poruenie zákona a potrestaní do dvoch týdňov.
14. Zatiaž čo vo vetkých krajinách po celom území je zvykom zákaz kosenia luk, môete sa
ubezpeči, e sme to urobili aj tu, aj na holom poli. 3/4 čas a na kopcoch, na svätého Juraja na lúkach boli zákazy, take vetko seno z lúk malo byt uskladnené
doma, potom by mohli posla na ďalie pastviny, ako obyčajne boli zvyknutí chodi po horách chudobní, aby boli zachránení,
ako to bolo aj u naich otcov podža starých zvykov a nech sa tým nikto z nás neurazí pokiaž, aby jeho ovce z hôr boli presunuté,
pokiaž nebude robi iadne práce v teréne ako to berú na vedomie vetci, ktorí sú tu. 3 čast bola opustená Puszta (Pozn.: Pusztasalgó . Uzovsky algov?).
č.9
tu bola zmienená tretina a chudobní žudia toto museli repektova pod trestom zákona č. 12, ktorá sa počítala na 12 zlatých toto by mal
pouíva môj starí brat iba zverejňujeme túto popravu proti trestnému činu v chorej podobe, na
ktorú má táto legenda oprávnenie on bude chova ovce odkiažkožvek a dovtedy nevyjde,
dovtedy prepísaná suma nebude vloená tými, ktorí proti nej zakročia po vetkom. A ak je starí brat proti tomu, môe to urobi
predsa len bratia sú v tomto pripade mocní, aby si kúpili podobne ako je písané vyie, aby
vyplatili pokutu a obrátil som sa tak potrebe kostola,veril som, e ak si to niekto zo zemepánov vezme za svätého Juraja v horách by
to neublíilo, tak to nech zvái ná starí brat na dvanás zlatých vyie napísaným spôsobom. Pokiaž ide o dedinu Hanigovce, povedali sme, e od oného
dňa svätého Juraja (24.4) by sa malo samotné pole skosi do dňa svätého Gala (16.október), aby nebolo na danom poli oviec, koní a prasiat
alebo dobytku akéhokožvek druhu, ak by to bolo inak hrozí predvolanie na súd podla zákona č.6. Take ak by sa tieto skutočnosti nie len e dokázali,
take je to v tomto prípade nás starí brat len samotnú kosbu alebo jej neoprávnene, môe sa pri okolnostiach zníi pokuta na sumu
es zlatých tak ako je moné a nevyhnutne,pričom stále rovnaká čas je venovaná pre potrebu kostola Nová Ves.
15. keďe tento rok zostala Nová Ves, teda jeho obyvatelia ako stádo bez pastiera,
teda farníci bez farára, take dbali sme na to, aby sa sudcovia obce kadý rok usilovne
starali a znáali tuto potrebu, aby mala dedina dostatok farárov, ak by vak nastal problém,
poprosil som, aby mal ná starí brat moc prida dvanás zlatých,
okrem iného pre potreby kostola, a taktie ako je zvykom, e
dedinčania by mali monos dobytok na cirkevne pastviny,
obyvatelia ho tak zvežaďujú, a tak sú dedinskému farárovi vyplácané peniaze, v porovnaní s inými, ktorí by toto pre dedinčanov dedinského farára nedovolili,
take sme na základe tohto urobili nasledovne, e ak niekto z prenajímatežov nedovolí jeho farárovi chova dobytok dedinčanov a
rovnako ide aj o plat pastiera ak sa odvái postavi proti tomuto zákazu, tak pán, ktorý slúi ako prostredník vypýta jeden zlatý z jeho
majetku a ak niekto by si ohžadom dobytku vymyslel, aby ublíil farárovi alebo dedinčanom nezostane
to bez trestu, vinník bude nájdený a potrestaný.
č.10
16. Pretoe niekedy žudia v dedine hádajú a bijú či u ide o krčmu alebo o iné miesto, a tak, e aj žudia pri bitke krvácajú, tak sme sa
starali o to, e ak niekto niekoho zbije a niekto krváca, môe to ak by sa vec nepreetrila hneď, môe sa tak urobi u povereného pána na
základe výpovede pokodeného, či u ilo o pohodlnos alebo si nepamätal o koho ilo. V kadom prípade ide aj o iné okolnosti (podža toho či do tohto nevstúpila príliná povaha)
tak či tak sa v prvom rade snaí poverený pán o zmier na základe priatežskej kompenzácie ak k tomu prislúchajú násilné pocity, môu do tohto sporu vstúpi
sudcovia z dediny na základe prísluných zákonov a dialo by o pokutu, ktorá by sa v tomto prípade zdvojnásobila. Vetko sa vak musí nahlási do dvoch týdňov, v opačnom
prípade sa nemôe dovoláva spravodlivosti, jedine u vyieho sudu a musel by sa odvola, čo sa týka pokuty vyberá sa rovnakým spôsobom ako je
písané vyie. Aj na základe týchto udalosti chcem, aby na toto spoločnos nezabúdala a nebola žahkomysežná, ale sa snaila podobným stretom
vyvarova a tak rozumne riei podobne situácie, môete urobi spôsobom ako je hore napísané, ak by ste si ublíili. V inom prípade treba vzia na vedomie aj tu skutočnos,
ak tu niekto nemá bydlisko a ije v inej dedine alebo meste, musí si vybra aj ná starí brat ako bude riei takúto situáciu, môe to urobi, ak by to podža bratov bolo
potrebne riei vzniknutý spor aj s inou dedinou.
Stane sa prípad , môete to urobi komukožvek, vá mu to vyjadri doručením listu ako iados , ktorá
patrí do doadovanie sudu a zapadá do troch predchádzajúcich zákonov ako to urobi, ale je lepie
nepria si v tomto prípade doadovanie súdu , ale od začiatku si stanovi okamite ako obvykle na
porovnanie a na to, aby existoval zákon, ak je to v záujme otcových synov von Betogh Heghe a chcú sa
nim ďalej zaobera alebo ide o vody rybníkov alebo v nejakej inej oblasti a s určitými prekákami.
Potom nemohlo prís k danej veci a ako sluobník nemohol zrui zákon, mohol sa na nás obráti s
dôverou na mnostvo noriem . Pokiaž ide o prácu rožníka alebo inú prácu, nie je potrebné nič iné ako
riadi sa podža predpísaného reimu patriaceho na začiatok sudcovi dediny , čo sa porovnáva a
uskutočni podža nariadenia . A ak nám slúia bratia, ktorých pokoj nie je z človeka nájdený pri smrti
alebo krádei alebo pri priestupkoch s nimi súvisiacich, aby daný človek, ktorý zomrel alebo bol
potrestaný nie je to zaslúené, take poiadavka nie je iadúca, pretoe daná vec nepotrebuje ochranu,
ale je nadarmo. Zločinec musí by chytený a keď je tento človek pod zámkom , musí sa bezodkladne
vyadova od pána slúneho , od ktorého sa vyvíja dodriavanie zákonu , a keď pánovi predloím , čo je
v tom, ostatné skutočnosti môe urobi ná starí brat , aby pochopili a taktie nech vidia, e poruili
zákon a e bude nastolená spravodlivos . Sú čisto proti tým, ktorí by slúili v tejto dedine .
17.Pretoe my, ako vlastníci aj v osobe brata otcovho syna Juraja Péčiho k námu majetku, smer
vedenia dobytku je podža krážovského práva jeho výsosti ako v prospech najmä náho brata a v
budúcnosti po vzdialenosti , kto z nás bude robi ako starí brat , tak dáme jeho výsosti silu argumentu ,
e sudca v naej dedine by bol neposluný a neprijal by ich slovo v benom poriadku a v zákone a
nebude robi to, čo prináajú obyčajné príkazy jeho výsosti je lepie, vetko podža tejto zmluvy je
nariadenie v naej údrbe, ako je to aj v iných bených situáciách by tak nemali obsahova prípady , e
by nebolo určené ako by potrestaný a akým spôsobom. Hlavne, ak je do toho zapletený rožník alebo
sluha- slúny alebo iní žudia iného spoločenstva
č.11
rožník bol vzatý pred sudcu a zatknutý a podža jeho spravodlivosti musí zaplati súčasne tyri mince a
keby sa tak nestalo ako obvykle, alebo by nechcel na toto pristúpi môeme zabezpeči pokodenému
da moc námu stariemu bratovi , aby vyadoval, aby ako ná brat vyiel z veci spravodlivo , na
základe porovnania pravdy ná starí brat žahkomysežný a nedbanlivý súd odhalí a vydá tak rozhodnutie
,aby ho zatiaž nevydali , kým nezloí tyri zlaté , co nás starí brat venuje na potreby kostola a dediny ,
ak by sa zistilo , e sa správajú organy žahkomysežne k idovskej obci a s neúctou k idom môe urobi
potrebnú vec ná starí brat a poadova od zemského pána , aby tohto bezboného upozornil ,
pokarhal ho v zákone, ktorý musí repektova, ako sám vyhlasuje ná brat starí rozhodnutie je na tých
žuďoch, ako urobia zákon, a to je vlastne aj ta skutočnos , e pokodený bude odsúdený v súlade s jeho
právnymi predpismi a jeho zákonmi , s výnimkou neposlunosti a zostávame na dvoch zlatých pre
nepoctivé slová, ná starí brat ich venuje podža potreby cirkvi ak som si myslel, e ak sila brata
ochromí kanceláriu venuje tak potreby farnosti, koly, na stavbu mostov a iné bené potreby v obci, ak
sudca by bol neverný alebo by z toho bola nedbanlivos, mohol by na základe týchto hriechov ná starí
brat nariadi , aby ho nevydávali, kým nezloí pokutu dva zlate . Ak by sa jednalo aj o rožníka a v takejto
obyčajnej veci by bol neposluný a neprijal by tuto výzvu ako poaduje sudca , aby zemsky pan napravil
bezboníka , aby mua odovzdal sudcovi , v tomto prípade by ho nemal prepusti zo zajatia, kým
neodovzdá dva zlate. Ak by nastala situácia , e by ho nechcel zemsky pan pusti a nechcel toho
neposluného mua da sudcovi , môe ná starí brat zo svojej moci posla do jeho domu človeka , aby
pan dotyčného vydal a potom ho neprepustil , kým nezaplatí dvojnásobnú pokutu , brat ako je zvykom
venuje väčí obnos pre potreby kostola. A ak sa dokáeme udra vetky tieto sadzby a pevne uvedieme
rovnováhu medzi naou úctou a spravodlivosou , predovetkým ak niekto z nás tieto nariadenia tak
dobre ako je to v týchto častiach uznesenia a ak by sa niekto nechcel tomuto podmani, take ďalí
bratia by podobne museli zasahova , pretoe by slúnovská kancelária musela s prísahou veri a na
základe pokuty sto uhorských zlatých tak nech exekútor vezme z nich , ktorý by sa nechcel podriadi
tomuto príkazu, a ak by vznikli nejaké pekulácie, ktoré by sa tykali jednotlivých bodov, ktoré sú hore
uvedene , z ktorých jednotlivé časti sú pod prísahou u známeho slúneho . Ktorý bude v tomto smere
určite naim spojencom a potvrdí tým, e píeme vlastnoručne a chceme to potvrdi aj naimi pečaami,
ktoré sú ako obyčajne vtlačené do tohto dokumentu.
Vykonané a vydané v Pečovskej Novej Vsi, roku a
dňa ako je uvedene vyie.
č.12
Juraj Peči, Pavol Seči
Gapar Peči starí
jeho vzneenos a spolu s tým aj svetlo od Boha .A.F.A(rodinný zakladatež?)podpis
Frantiek Peči, Adam Peči, Gabriel Peči
igmund Peči, Gapar Peči, źudovít Pechy
Ondrej Peči
Tvárou v tvár mne Gaparovi Ternyei (Lipolt -Lipovnicky )
slúny ariskej upy s ďalími podpis
Tvárou v tvár mne Tadeáovi Brescevic podpis
Tvárou v tvár mne Jánovi Zomboj podpis
Tvárou v tvár mne Jánovi Berzeviczy de Brezovice podpis
Tvárou v tvár mne súdnemu Michalovi Balpataky podpis
Podpísaní: Juraj Péchy, Pavol Geczy, Gapar Péchy senior, Frantiek Péchy, Adam Péchy, Gabriel Péchy, igmund Péchy, Gapar Péchy, źudovít Péchy, Andrej Péchy.
Preklad: Anonymous Translator, 2021 Zobrazi originálny text...
č.1
Anno domini 1647 30. decembris my pechy attiafiak latván joszagunkban sok rendetlen állapatokat, tettűnk illien rendelest .
Primo : mivel Szegeny Istenben ell ningott urunk Batiank Nekay Nemzetes viterbő űdeősbik Pechy Páll uram , es Nekay Pechy Janosné aszoniuk argiunk nemzetes Berzeniczey Sara aszony ideieben , in anno 1639 et die 13. decembris az melly vegezest czinaltunk volt egymás kőoszt , azon vegezest in omnibus punctis et clausis heliben hadgiuk es confirmalliuk , nominalim hogy az hrabusánkát ? Sem magunknak az főőldes uraknak sub poena R.100 Sem pedigh korczmarosinknak Sem semminemii rendbely emberinknek sub poena R. 12 ne legien szabad hordatny es arultatny az egesz joszaghban Excepto ? Jakab vágása (mivel ott sert nem főőzethotny) hanem haky az főőldes urak kőrrűl maga szűkségére házához horatna , de hogiha vagy titkon vagy niluan arultatna kőrrűllünk az az ki horattia ezen felliül megh irt száz forint birságon maradgion , melly folliül megh irt dölgok ha vagy mi reank földes vrakra , vagy felliül megh irt alattun valoira megh biromosodnának lokat az tööb attiafiaknak legien hatalmok arra hogy egy szolgabirot esküttenel eggiüt czak simpliciter házatulis ki hihassanak es sine misericordia megh vehessek az felliül megh irt száz forintot azon az ki körrülünk ezek ellen rét tocies quocios czelekeszi , melinek három része légien az szentegiházra , az negied része legien az szolgabiroe esküttnel eggiüt. Ar mi az korumarosokat es egieb embereinket illeby ha mellik ezen végéres ellen rét hasonlo képpen az folliül megh irt tirenkét forintet megh kell venny raita ?. Locios quocios czelekeszy melnek az frater maior natu legien execulora es fordicra az szentegihaz szükségere azon folliül megh irt birságot .
2.hogiha az szegény embereink korczmárosink és czelédűnk körrülis valaky idegen falukban menne szánt szándékkal hrabusánkára es részegeskednek raita , tehát comperta reg veritate , valakit az attiafiak rendelnek azoknak megh büntetézeri , tehát az reheven eggy eggy forintet azon az ki es ellen rét locios quocios czelekeszy az szolgának pedigh az ura az kinel szolgát
č.2
szölgál vonnia ki füzetösebül az egy foritot . Excepto ha valakinek valahona uttia volna, szabad legien sominságh ellen valot innia, de ha részeszegre valoz iszik, az felliűl megh irt birságon marad, ittem hogiha valaki betegzégében kinanna Hrabusankát innia, szabad legien szomiusághra valot horatny , de ha valaki részegzégre valot horatna, tehat vgiis az felli?l megh irt birságon maradgion . Ezeknek bűntetésére pedigh rendeltük Pechy Andras vramot eőczéket , kinek attunk plenaria autoritast , hogy szabad legien mindenikünk embere hárára akar szabados legienis rea menny és küldeny , es valaminemii czálogiát akaria egy forintigh ell venny, es ha kinek annira valo marháiát ell nem vehetni tehat szabad legien magát megh fogny, es addigh ki nem boczátany , migh az egy forintot le nem teszy, melly birzágnak negied része eö kinét illezze az harom része legien az szentegihaz szükségére. Hogiha pedigh embereinek keözzül valaki opponálná magát , és nem engedne eö knek az executiot tokat annak az feőldes vra az embernek, tartozzék beczülleby resztéze alatt azon embert pechy andras vram kezében adni melliet pechy andras uram addigh ki ne boczásson, migh az duplumot le nem teszi .
3.az erdeökrül aszt végéztük, hogy mindenféle tilalmazok legienek megh tiltua sub poena R.12. Mivel meghis vadnak osztua , valaki az feőldes vrak keözzül czak feiszénel találnais valakit maga tilalmas erdeiében szabad legien megh fogni és addigh ki nem boczatani migh az tizenkét forintot megh nem adgia, és ha szinten raita nem érnékis czak az falu birainal iz executiot tetethezzen az az földes vr azon tizenket forintigh az ki erdéiében comperialtatik valaki, ha pedigh az falu biraii igazzat nem tehetnének , vagy nem akarnanak tenni , tehát az az főldes vr az ki erdéiében comperialtatik valaki, az czak simpliciter ház(r)ábulis egy szolgábirot eskűtténel eggiűt ki hihasson , es az tizenkét forintot vétethosse megh szon ki erdeiében comporiáltatik valaki, ittem az vargak az kik czernek az teőlgy es czeresnio fákat fosztiák vagymiuzzák duplummal tartoznak , kiketis ha valamellikűnk az maga tilalmassában talállia , szabad legien megh rántani az duplumat raita vgminth az huszon négy forintot , ezen felliül megh irt möd szerint : excepto hogiha nem niniczna az fat czak 12 forintal tartozik.
č.3
4.az nagy zaujatý várhoz valo erdökben , az t(f)eniű , barona fa, (p)trom es abroncznak valo keőreős fánakis ki hordatása az paraszt emberektűl tilalmos legien sub poena r.1. Toties guolios comperialtatik valaki es be haitiák , vegiék megh ezen felliűl megh irt birságot raita, melinekis az negied része legien aze az ki be haibta , s-az harom része legien az szentegihaz szűkségére , melinekis az bűntetézot birtuk pechy andras vramra. Excepto ha kinek epűlletre valo fára vagien szűkségé de sine fraude , hogiha ki abban comperialtatnek , hogy azon fát ismegh pénzen adna ell , veheezznek tizen két forintot raita, melinekis negied része legien pechy andras vrame vigiárázáert , es faratságáért , 3-az harom resze legien az szentegihaz szűkségére.
5.az halászo vizekrűl aszt végeztük, hogy kinaltképpen az pisztrangos vizek az nagy erdökeönis , nominatim az egész litinko viro tilalmas legien sub poena R. 12. meninek vigiázázát es bűntetézot, birtuk iffiu pechy gaspar vramra , hogyha kit raita kaphat , vagy pedigh ha kire megh bironiosodik, vehezze megh az felliül megh irt birságot raita , meninek negied része legien eö kméio , 3 az harom része legien az szentegihaz szűkségére . Ragunknak az foldes vraknak legien sabad beczüllebi ell restéze alatt azon viret soholl ell gatolny , hanem hálonal az mint es mennit fogalhat , egy halásztazzon , az halaszokis pedigh ha ell vetnék az vrok hire nélkül, az felliül megh irt tizenkét forintot maradjanak , melinekis ifiu pechy gaspar vram legien execulora modo supra scripto excepto ha derekas szűkségh kiuánná , vginninth vagy akadalom , vagy kerestebo , vagy temetés , vagy ha ezekhoz hasonlo szűkségh kivanná egy legien szabad, de egys szent mihaly naptul fogna karaczon napigh ne legien senkinek körrülünk szabad ezen virben halasztatni beczüllety ell vesztéze alatt , paraszt ember pedigh ha szent mihaly naptul fogna karaczonigh ezen vizben halászna , es comperialtatnék benne, tehat duplummal tartozik, melmekis ifiu pechy gaspar vram legien execulora modo etiam supra scripto , az my z tarcza virét ilteby , abban szabad legien az földes vraknak az minth akariák halásztatni , de az paraszt emberktül tilalmaz legien sub poena R.1 . Hakire czak megh bironiosodikis vehezze megh ifiu pechy gaspar vram ez egy forintot raita tocies quotios czelekeszy , melinek három reszét fordicra az szentegiházra
č.4
minden esztendeöben pedigh rendelünk bironies halaszekat , kik hitesek legienek, kikreis ha megh bironiosodik , hogy városban , vagy valahona idegen helinne ell adnak az halatt az földes vrak hore nelkül tehát R.2. Vehezzen ifiu pechy gaspar uram raita modo etiam supra scripto ezen ieöuedelmeket pedigh szolgaltazzanak annak kezében , az ki körrülünk az egiházra gondott visel fogiatkozás nélkül
6.mivel az szentegiházra ez pedigh igen lazzu gondvizelés volt, arrul aszt végeztük , hogy annak gondgia viselésot az frater maior natu magára vegie ,hogiha az nem viselhetne , tehát az utanna valo frater junior v(r)egie magárakihez az ket egiházfiu halgazzon , es mindenekben szo fogado legien, es véle eggiet értven mindenekben, az szentegihaz feoldsinek szántatására, vettetésere be giüytétésére, rétekrül valo szénának be takariltatására szorgalmatos gondott visellion , es annak ieöczedelmét az szentgiháznak minden rendbeli szükségére fordicra.
7.mivel az nagy részegzegh és egiéb istentelensegh miát , az keöz rend az isten igaiet felette negligallia , azért arrul aszt vegeztük, hogy az falu biráij visellienek szorgalmatos gondott arra, hogy ha valaki vagy gardák vagy gazda aszoniok közzül és czelédgiek közzül , vagy az kik selliérséghben laknakis , ell mulatnák vagy az regneli vagy az delliezty praedicatiot, tehát tocies quocies czelekeszy , az falu birai niolcz niolcz poltorát vegienek az féléket és igiák megh közönhégezzen. hogiha pedigh az falu birai ez féléket megh nem birzágolnának, tehat az földes urak az birákon duplumot vehezzenek, ugiminth tizen hatt poltorát , melliet az szentegihaz szükségére fordiczanak hoc addibo hogiha azonki nülis az birák szánt szánékkal negligálnák az in igijét , mivel nékiok kell az töb köz rendeknekis jo példab adni , tehat azon felliül megh irt birsággal tartozzanak , valaki pedigh az birságot neheztelné megh adni, tehat az heliet az szentegyhaz eleöt kézi kalodában üllön egész praedicatio allatt , melinek büntetésél birtuk az maior natu fraterre , ezeknek pedigh vigiazására rendeltük az egihaz fiait mivel ök esmecik az falu nápot , hogy minden praedication alatt ipegalmatsu eokuralna es tartozzanak megh jelentens az ki absentallia magát az ki igyztül.
8.mivel praedicator es oskola mester uramek az szegenizeghtül az eo jeövedelmeket ugimint az gábonát , az garazokat , es szekerfákat, sok veszekedezzol,es sokszor semmi uttal ki nem szereketik , tehát arrul aszt végeztük, mivel ha méltonak itillik lenni, hogy az birák az czorda pasztornak füzetézét magok szerzik ki rend szerint minden hártul
č.5
hártul , mennivel méltes azeknak az kik innek es az egiháznak szolgálnak füzetéseket ki szerzeny, melire hazonlo képpen az falu biráinak légién szorgalnatos gondgiok , hogy minden esztendiöben biromios terminusokon ki szerezzék , és szolgáltazzák praedicator és mester uramok kezéhoz fogiatkozás nélkü, melliet ha nem czelekednének az birák , tehat adunk hatalmat az maior natu fraternek arra, hogy büntebheze öket az minth szereti.
9.az korczmákrul es korcmárosoknul aszt végeztűk, hogy senki az korczmárosok közzül , ne mérészllion sem regveli sem pedigh delliezti praedicatio alatt , sem bort , sem sert , sem eget bort, sem semmi féle italt árulni sub poena R. 1. melliet az frater maior natu személi valogatos nélkül vegie megh azon az ki ez ellen vét , es fordicra az egyhaz szükségére excepto hogiha uton járo ember vagy pedigh betegh kivánna italt , szabad legien néki adni, de nem részegzégre valot , mertha ezféléknekis reszegzegre valo italt adni valamellik , tehat az felliül megh irt birzágon marad tocies quocies , ha pedigh ki neheztelne közzülök ezen birzágot megh adni tehát az kezi kalodában ülliön egész praedicatio alatt, ittem ha ökis szánt szandékkal négligálnák az in igyét , tehat niolcz molcz poltora birzágon maradgianak , mellietis az frater maior vehezzen megh raitok, es fordicra az egyháza . Ittem hogiha valamelly korczmáros , valamely földes ur serire idegen helyrül ugy minth szebénbül, vagy hébhárzrul, és egiéb idegen heliekrül sert mérészelne horni, az földes urak serin kivül, tehat annak az földes urnak az kinek serire horta volna valamely korczmáros az idegen sert, szabadzágot adunk arra , hogy czak maga ereiévelis rea mehet arra az korczmára az mely korczma beli korczmáros horta aszt az idegen sert , és ki űthety annak az idegen sernek az senekét , melliert senni hatalmon ne maradgion , es annak az korczmarosnak az ura se foghazza pártiát tisztézzége vesztése alatt , comperta tamen rey véritate, excepto ha eggik főldes urnak sem volna seri ugy legien szabad az korczmárosoknak idegen sert horatni mivel az falu ser nélkül nem lehet, ittem mivel az eczakai részegezkedés miát az falvinkban nagy tolvaiságok , paráznaságok, és egiéb sok latorságok tőrtennek , tehát arrul aszt vegeztük
č.6
hogy senki az korczmárosok közzül kilencz ora utan eztve semminémü italt ne mérészellien senkinek adni, és az korczma házban senkit szenvedni uton jarókon kivűl sub poena r.12. Melihez képect rendeltűk aszt, hogy minden eztve kilencz orakkor az közepzeö harangal takarodot harangozzanak , hogy ki ki akkor hara takarodgiék , kiváltképpen itt vyfaluban az harangozás utan imide amoda ne mereszellien setalni senki sub poena R.4 mind paraszt 3-mind udvarbely legiéniek közzül , excepto ha kinek dolga volna kiváltképpen az ura dolgában, tehát lapás legien kezében és végehez vivén dolgát mindgiárt haza térien. Az falusy rendnek az falu birai legienek executori az frater maior natu citaltatván az vagy requirálván annak az urát az mellikűnk szolgáia vagy czelédgie ezen végezés ellen vét , tartozzék az szolgált ura harmad náp alatt tervént lenni feléde 4 forintigh , melliet füzetezébül ki vévén szolgáltavon az frater maior kezéhez , és ha az frater maior czelédgieis , vétene ez ellen , tehat hazonlo képpen büntezze , éz mind két reszrül valo pocnát fordicra at egihaz szükségeré , az ki pedigh ezen birszágot nehesztelné megh adni tehat kézi kalodában ülliön praedicatio alatt. Az eaniokrul és aszony népekrül aszt végeztük, hogy nem kilencz orakor, hanem mihent setétedni kezd, hiárban pedigh mikor az barom haza megien az mezeőrül, akkor mennionki ki házához , mert az kib közzülök korczmán vagy az uczán találnának , semmi dolga nem lécién , tehat szabad legien mindenébül megh fosztani, ha pedigh ott nem érnéis az az ki vigiázo lészen , czak megh bironiozodgiékis valakire hogy korczmán vagy falu szerte setál semi dolga nem lécién , tehat azonkis minth az ferfiak négy forintal tartozzanak , melinekis az frater maior legien az executora, és fordicra az egyház szűkségére, ha ki pedigh az feiér nép kőzzülis neheztelné az biszágot megh adni , tehat hazonlo képpen üllliön az kézi kalidában praedicatio alatt, ittem ha valaki az gazdák vagy gazda aszoniok közzül ez féléket házában fogadna az harangozas után, az végre hogy ott reszegezkednének, tehat azokis similiter az felliűl megh irt tizenket forinton maradgianak, melinekis az frater maior natu legien az executora, illien modon hogy aszt az gazdat ki ez ellen vét, czak az falusi birákkal fogattazzon megh és addigh ki ne boczáttozza , migh az tizen két forintot le nem teszi tocies quocies czelekeszy , ha pedigh annira valo marháia lészen , tehat abbul exequaltathazzon az frater maior natu tizen két forintigh. Mivel ha korczmáken nem szabad az haza .
č.7
az haragh szo után részeges kedni mennivel jakab szerben, ittem tarzázágh sert az kik isznakis, azokis az harangoras után ha ellnem oszolnak , tehat similiter az frater maior natu tizen két forintigh bűntettethezzse őket .kikiz tárzazághra valo sert sohonnét ne mérészellienek horni idegen holirűl serek ell vésztése alat , hanem ha ser kell nékik, tehat az főldes uraktul vegienek akarmellikétűl egiéb iránt ha idegen helyrűl hornak sert, szabad legien az fenekét ki űtni akár ki házánál lészen melliért semni hatalmon ne maradgion excepto ha az főldes uraknál nem találnanak sert , ugy legien szabad idegen helyrűl horatni , de hrabuzánkat semni okon nem sub poena R.12. És az sernekis szabad az fenekét ki ütni, melinekis az frater maior legien executora.
10.az szegény embereink között valo perlekedezrül aszt végezstük , hogy senki üdönek elötte országunk tervénie serintis urára ne vehezze magát sub poena R.12. Melliet azon falubeli birák kik elött kell lenni az törvéninek , mindgiárt sine misericordia végiék megh azon melly faluban törtenik harom részét , az negiodik részt pedigh magok igiák megh , az földes urak kozzüliz pedigh senki tisztezzége vesztése alatt emberének causáiát üdzönek elötte magára ne vehezze , hanem ki szolgáltatván az falu szinién elzöben az törvény , annak utánna az melly félnek nem teczik az falu torvénie, apollallia az ura székire.
11.az kertekrül aszt végeztük mivel legföképpen itt ujfaluban igen rendeleblen állapat vagion, hogy kiváltképpen az hatulzo végit az kertinek minden gazda joll be kertellie sub poena R.12 , az kinek pedigh közzülünk pusztaia vagion, ezhat az földes ura kertellie be, ugy hogy sem liukak , sem hágczo, sem senni nemü réz azon ne legien, excepto az hell régenten hágczo és giálogh utt volt, mozbis heliben maradgion, de ugy hogy azon az marha kárban ne mehezzen melly birzágnak megh vételétis birtuk az maior natu fraterre , melliet személy válogatás nélkül és sine misericordia vegien megh, melireaz falu birai szergalmatos gondott visellienek , és minden esztendöben kikeletkor az falut megh kerülliék, és az kinek kertit rendetlenül találliák jelenczék megh az maior natu fraternek , melliért vétethezze megh az felliül megh irt biszágot azon az ki ez ellen vét, és fordicra az szentegihaz szükségere.
č.8
12.mivel az vétések es rétek közöttis, lovakkal , eökrökkel és egiébfele marhákkal nagy károkat tenni, tehát arrul aszt végeztük hogy senkinek ne legien szabad az vetesek es tilalmas rétek között semmi némü marhát eörzeni , sem földes urakét , sem paraszt emberkét , sub poena R.1 melire az birák rendellienek kerülöket , kik arra vigiázzanak , legföképpen eczakának ideién , és végiék megh az felliül megh irt poenát azon az ki ott comperiáltatik ha kire czak megh bironiokodikis, és fordiczák az hová akariák, de ebbül senkinek ne kedcezzenek. Az földes urak marháiátis ha ott találliák , az szolgán az ki lörzi , végiék megh az felliül megh irt virzágot, es ha ott nem érnékis, czak megh bizoniozodgiéek rea, tehát az szolgált ura legien igazat felöle egy forintigh , melly szolgáktul valo birzágot fordiczák az szentegiházra, ittem mivel az keczkekkel mind erdökön mind pedigh giümölczöz kertekben nagy károkat szoktak tenni, tehát arrul aszt végeztül, hogy kiváltképpen itt ujfaluban az paraczt emberknek ne legien szabad keczkéket tartni sub amissiore capranum hog ha ki az frater maior intere, ell nem adna az keczket , tehat szabad legien az maior fraterver ell hautatni ell adatni es az árrát az szentigiházra serditani.
13.mivel az Pradka az vagy fono hazakban sok latorságok és kurvaságok szoktak történny , tehát arrul aszt végeztül hogy senki az gazdakés gazda aszoniok közzül ne mérészellien az féléknek szállázt adni, es fono hazát tartani sub poena r.12. Es leanioknakis ne legien szabad sub poena R.1. Az felé helire giülekerni, kikre ha megh bizoniozodnék , tehat mindeniken egy egy forintot vehezzenek tocies quocies, az gazdakon pedigh 12 forintot sine miserkordia, melinekis az frater maior natu legien executora, melly birzágotis fordiczen az szentegihat szükségére, ittem hogiha az faluikban valami tisztátalan szémely vagy kurva ? Comperiáltatnék tehát arrul aszt végeztük , hogy ha vagy fellérzéghben , haknék vagy ha ugyan szolgálo volnaiz , mindgiárt üzettézzék ki az falukbul , melire az falu birának legien szergalmatos gondgiok és vigázások, hogy ha pedigh valamiely földes ur alatt sele tisztátálan szemely tehát tatnék tehat az az frater mairo regálitetara tartonék felele törvént tenni és ertere sperint megh büntebni intra quindenam .
14.mivel mindenüt szokaz ez az egész országhban , hog yszent gyorgy naptul fogna mindenüt megh szokták tiltani az réteket , tehat arrul aszt végeztük, hogy mind itt alatt, mind az puszta mezön.3- mind az hegieken, szent gyorgy naptul fogna tilalmazok legienek az rétek, és ha ki közzülünk ithon hazánál tartanáis iuhait , tehat akkortul fogna küldgio más pascvatiokra, ugiminth az holl közönzégezzen szoktak járni az hegiekre az szegény üdvézült edez , appaink réghy szokások szerint, és ne legien szabad senkinek közzülünk le haitatni az iuhait azon hegiekrül addigh, meddigh minden nemü mezey minkákat véghez nem visznek, mind itt alatt . 3-mind az Puszta nezzön
č.9
az puszta mezön, mind magunkét .3-mind szegény embereinkét sub poena R.12 melly tizenkét forintol az frater maior natu czak maga exceiévelis megh vehezzen azon az ki közzülünk ezen végézés ellen vét illien formán , hogy legien hatalma arra, hogy az iuhokat akár honnétis be haitathazza és addigh ki ne boczáttazza , valameddigh az felliül megh irt summát le nem teszi az az ki kozzülünk ez ellen vétére,. Hogiha pedigh az frater maioris ez ellen vétere, tehat az töb attiafiaknak légien hatalmok arra, hogy vehessék megh simili modo az felliül megh irt poenát raita, es fordiczak mind két reszrül az szentegihaz szükségére , ittem hogiha valamellik az földes urak közzül szent gyorgy naptul fogna az hegiekre nem haitaná az ivkait , tehát ugiz az frater maior vehezze megh az tizenket forintet modo supra scripto. Az Henigiok felöl aszt vegéztük, hogy eö tüllökis szent gyorgy naptul fogna totáliter tilalmas legien az puszta mező szent gáll napigh , ugy hogy sem ivhokat , sem lovokat , sem eőkreőköt sem parlagokra, sem semminemümarháiokat sub poena R.6. Ugy hogy ha kit raita nem érnénekis , czak rea bizoniozodgiék , tehát az frater maior natu czak az henighy soltis vagy biro eréiévelis exequáltabhazzon hat forintigh azon az ki ez ellen czét tocies quocies, mely birzágot fordicron az ujfaly szentegihaz szűksegére.
15.mivel ez esztendőbenis az ujfaluziak czorda pasztor nélkűl maradtak , tehát arrul aszt végeztük , hogy minden esztendöben az falu birai szorgalmatos gondott visellienek arra, hogy az falunak czorda pasztora legien, melire ha gondott nem viselnenék tehat adunk az maior natu fraternek arra hatalmot , hogy vehezzen tizenket iotintot raitok, melliet fordicron az egyhaz szűkségere, ittem mivel az falusianak szokazok az, hogy az főldes urak pasztoaihoz , haitiák marháiokat , és vélet eőriztetik, es igy az falusi pasztornak füzetézeket megh tortiák, melihez képest az falu birai czorda pásztort sem kaphatnak, tehát arrul aszt végeztük, hogy az földes urak közzül senki megh ne engedio , az pásztorának, hogy az falusiak marháiát eörizze, az melly földes ur pásztora pedigh magához merme ezen tilalom ellen falusy marhát fogadni , tehát az szolgált ura vegie ki füzetézébül az egy forintot , ez légien az birzága, hogiha pedigh valaki az marháianal ugy nem gondolna, hogy sem pásztorhoz nem haitaná, sem pedigh mázképpen nem eoriztebné, tehat az kárban talállia az ollian marhát , szabad legien megh lüni.
č.10
16. Mivel neha eöszne vészézek es verekedések történnek korczmákon és egiéb helieken, ugy annira, hogy neha meghis véresitik egymást az emberek, tehát arrul aszt végeztük, hogy ha ki valakit megh verne, és megh véresitene, tehat az megh serült félnek az ura aszt mindgiáríst nagira ne vigie ha ugian derék dologh volnais, hogy abbul derekas giűbölzégh vagy in convenientia kösztünk ne követnezzék, hanem az megh serült félnek az ura (ha szolgák köszt vagion az dologh)regvirállia amicabiliter az violenznek az urát az dologh felöl, ki azon requisitiora tartozék azon violenz szolgáiát czak falusy birák eleibenis elöl állatni, ha pedigh ugy nem akárná maga szekin amicabiliter rola törvént tenni intra quindenam, ki pedigh ha nem czelekedné , tehát az az ki requirálta attiáfiatarrul az violenzrül, kerezze azont sius modis, es ha niert peri lészen, az megh serült félnek, az mennit az amicabilis törvénien niert volna, imit duplumon maradgion az vilenz az megh serült fél ellen, melinek két része legien az földes urae(mivel sok fáradzággal iut esköltséggel hozzá) az harmad része pedigh legien az megh serült félé. Hogiha pedigh valakinek közzülünk kedve volna ahoz, hogy hogy amicabiliter tornént tenne szolgáia arvagy embere felöl, es az megh sérült félnek az ura nem requirálni, giülölséghtül es boszuzághtul viseltetnén, es suis modis akarván procodalni az dologhban, tehat az minden rendbeli causaiát amittalhazza, és semmi moddal ne perelhezzen, érette. Ittem ha melly félnek az falu birai elött nem teczenék az törvény, tehat az apellálhazza az ura szekire, ki tartozzék intra quindenam megh láttatni , hogyha pedigh nem czelekedné, tehát az megh serült fél ugy procedálhazzon amaz ellen modo supra scripto. Excepto ha valami derekaz és bizonies akadali miát intra quindenam nem terminalhatna, tehát más rövid competens terminuzon tartozzék revidealtatni, ki ha ugy sem czelekedné vakmerözégnek vetvén magát , tehat ugyis modo supra scripto kerezhezze az megh serült fét. Ittem esztis ki vévén , ha kinek közzülünk itt residentiáia ninczen, es tanul más vármegiében lakik, kiváltképpen az tiszán tul, tehat hogiha az az attiafi szerint akkor köztünk nem lenne, az mikor ollian
Ollian casus tőrténnék , tehat aszt az kinek közzülünk az vagy , embere iniuriáltatik annak szolgáiáltul
levele által requirállia, ki azon requisitiora tartozzék intra ter quindam szoláiárul tőrvént tenni, de
jobbagiárul ollin reqvisitio nem kivántatik, hanem tartozzék az Falu Birái eleiben mindgiárt az szokás
szerint comparealni, es os tőrvént allani , Hogiha pedigh az az attiafi az ki közzülünk tánul la kik ,
Betoghhéghe miát , vagy az vizek miát, vagy valami mas derekas es bizonios akadalli miát akord rea nem
érkezhetnék es tőrvént nem tehetne szolgáia felöl, tehat bizza közzülünk eggik attiafiára, es
revidealtassa. Az mi az paraszt empír vagy jogy dolgát illeti arrul semni requisibio nem kivántatik hanem
az folliül megh irt mod szerint tartozzék az Falu Birai eleiben comparvalni es ott tőrvént állani, az tizedik
pinctumnak modgia es rendi szerint. Hogiha pedigh annak az attiafinak az szolgáia az kinek kösztuünk
residentiáia ninczen , vagy ember halálban, vagy lopásban , vagy ezekhez hazonlo vétkekben találtatnek ,
kiért halált , vagy egiéb derekas büntetést érdemlene , tehát arra nem kivántatik az requisitio, mivel az
dologh kézédelmet nem kiván , hanem aszt szabad legien megh fogni, és az fogzágh alatt lévén, az
szolgált urát kel requirálni felölo, ki felöl tartozzék minden késedelem nélkül törvént tenni, hogiha pedigh
prolongáltatnék az ura miát az dologh , tehat az töb attiafiak az maior traterrel eggiet értvén,
látalhazzanak törvént rea, és exequáltathassák az ki minth erdemli . Az tisztálan személliek ellenis, kik
azon uduárban szolgálnának hazonlo képpen kell procedalni.
17. Mivel mi minniáian az attfiak Pechy Georgy urunkra Bátiánkra birtuk az joszaghinak directioiat
az minth hogy de iuro regniss eö kmet illeti , mint legh eöreqbik atinkfiát, es jövendoben eö kme
után , az ki közzülünk fratra maior natu teszen, tehát adunk eö kenk hatalmot ervés , hogiha
valameli Falunkbeli Biro engedetlen volna, es szavát nem fogadna eö knek az közönséges joban
es rend tartásban, es nem fogádna aszt az mit eö kme közönséges joban paranczol , mind ezen
contractusunk szerint valo szep rend tartásunkban mind pedigh egiéb közönséges jokban , szabad
legien eö knek az ollian szo fogadatlan es iugligens birot az minth akaria ugy büntetni
.kivaltképpen hogy ha valameli paraszt embernek vagy szolga rendnek, vagy más egieb rendbeli
embereknek valakitül iniu...
č.2
volna , paraszt tévén az biro elöt az megh serült föl , és az eö igasságát egymiútt az negy pénszt le tenne
néky , es az violenszt vagy be nem üllebne az szokás szerint , vagy pedigh törvént nem akarna az megh
serült félnek tenni tehat adunk az maior natu fraternek arra hatalmat , requirálván az maior fratert az megh
serült fel az dologh felöl, comperta rei veritato az frater maior fogathassa megh azon azon vakmerö es
negligens birot , es addigh ki ne boczássa migh az két forint birsagot le nem teszi, melliet az frater maior
fordiczon az szentegihaz szükségére vice vecsa hogiha az violens pars is vakmerösegnek vetné magát, es
nem obedialna az Falu Biráiának, beczületlen szokkal illetvén az birot, tehat az ollian dolgot az biro
jelencze megh az maior natu fraternek, mi mindgiárt requirálván annak az engedelennek az földes urát az
dologh felöl , kerie törveniben , ki mindgiart az maior frater requisibioiára tartozzek azon embererül
törvént tenni, es az mit az megh serült félnek vélet azon vetkeiért annak törvént tenni es érdeme szerint
ell marasztani, ezen kivük az engedeblenségért es biro ellen valo becztelen szavaiértis ket foritn birsagon
maradgion, melliet az frater maior vétethessen megh raita és fordicra asztis az egyhaz szükségére, Ittem
hogy ha az frater maior valami közönséges minkára paranzolna az bironak vagy egyhaz szükségere vagy
parochiára es oskolára, vagy gátak czimáltatására, és egieb közönséges dölgoknak véghez vitelére, es az
biro abban egedetlen vagy negligions volna, tehat ugiis azon vétkéiért az frater maior fogáthazza megh az
birot es addigh ki ne boczássa migh az két forint birságot le nem tészi. Hogiha pedigh valami paraszt
ember es féle közönséges dolgokban engedeblen volna, és bironak szariát nem fogadná, tehat jelencze
megh az biro az maior natu fraternek , ki ningiárt requirállia az engetlennek az földes urát, ki ningiárt
tartozzék azon emberet az Falu biráia kezéhez adni, kit az biro addigh ki nebocszásson az fogságbul migh
az ket forint birságot le nem teszi. Hogy ha pedigh valamellik földes ur nem akarra engedni birságolni és
azon engedetlen emberét biro keihez nem akarna adni, tehat adunk az maior natu fraternek hatalmet arra,
hogy csak maga ereivelis ura küldhessen azon engedelten embernek hazára, és megh fogatlatván addigh
ki ne boczássa migh az duplumot ugiminth az vegy forintet megh nem veszi raita, mellietis az frater maior
fordiczen az egyház szükségére.
Hogiha pedigh mind ezeket rate et firmiter megh tarthassuk köttiűk beczűltetűnket és tisztességűnket,
amak felette hogiha valamellik kőzzűlűnk ezen végézésűnket vel in tolo vel in parte fell bontána és megh
nem akarna allani, tehát az tőb attiafiak simul vel divisim csak simpliciter házoktulis , egy szolgabirot
eskűtténel eggiűt ki hihassanak, es szás magiari forintigh , tehát hessenek executito azon az ki közzűlünk
ezen végézéket megh nem akarná allani, és fell akarna bontani, tocies quocies czelekedné , melynek
három része legien az szetegiházra, 8-az negied része legien szolgabiro esküttével eggiüt. Melinek nagiob
bizonsagára ezen végezesünket kezünk irásánal, akarván confirmalni, szokot Pechetünketis rea ...intuk
.Actum in Pechy Ujfalu Anno et die ut Supra .
č.3.Georgy Pechy Paulus Seczy
Gasparus Pechy Senior
Eórgthe valo Ralia az jehova Istennek.A.F.A podpis
Franciscus Pechy Adamus Péchy Gabriel Péchy
Sigmundus Pechy Gasparus Péchy Ludovicus Pechy
Andreas Pechy
Coram me Gaspar Terniky
judilium Cottus Sarosiensis Cum Corecev(cetere )
Coram me Tadestne Brescevic podpis
Coram me Johanne Zomboy podpis
Coram me Johanne Berzeviczy de Brzevice podpis
Coram me iurattus Michael Balpataky podpis